Meghatározása:
A jelentése egy olyan koncepció, amely az oktatást a felnőttekre is kiterjeszti. Az emberek képzése és tudásának bővülése nem ér véget az iskolapadból kikerüléssel,hanem állandóan végig kíséri életüket. Angolul:Long Life Learn(LLL). Egy magyar mondás a legkifejezőbb rá.”Jó pap holtig tanul”. Olyan tudásközpontú elgondolás, amelyben fontos szerepe van az oktatás és képzés (benne a felnőttképzésnek) modernizációjának, intézményesítésének és demokratizációjának.
Részei:
a folyamatos oktatás képzés(continuing education)
a permanens oktatás és nevelés ügye (permanent education)
a munka utáni oktatás (post-work education)
a visszatérő oktatás (recurrent education)
a közösségi oktatás (community education),
Szükségszerűsége:
A II. Világháború utáni demokratizálódás és gazdasági stabilizáció során nyert teret azokban az országokban, ahol nem akadt meg a gazdasági fejlődés és a liberalizáció. Itt a gazdaság fejlődését egyre inkább a piaci folyamatok (nem az államérdek) határozták meg az oktatást is. Az intézmények egyre önállóbbá váltak és a vállalati szféra igényeit figyelembe véve végezték működésük. Tehát szükségességét a piaci folyamatok hozták létre, amely mozgatója a versenyképesség. A folyamatos innováció,amelyben egyre nagyobb jelentősége volt az emberek állandó innovációjának is. A jelenkor piaci kihívásai a szakismeret és kompetencia bővítésének kényszere. Mivel a termelés és szolgáltatás egyre inkább tudásalapúvá vált a 80as években megjelenő mikro-technológiai forradalom után, melyben egyre fontosabbá vált a folyamatos tanulás és komplexitás. A mikroelektronika szorosan összekapcsolódik a globalizációval fejlődésével és így a Long Life Learn-nel is. Első megjelenése a Skandináv országokban volt, amelyek oktatási-, képzési-,tanítási struktúrájában jelentősen „liberális felnőttoktatás” kialakult.
Programja:
Az Európai Unió programját az élethosszig tartó tanulásról 1995.-ben a „Fehér Könyvben” szerepelt először, amelyet az Európai Bizottság kezdeményezett. Majd az élet hosszig tartó tanulás európai éve következett 1996-ban. 1997-ben az alapvető célokat megfogalmazták és a célkitűzéseket.
Ez a koncepció az egységesülési folyamatokba kezdő Európában meghatározó és komplex foglalkoztatáspolitikai, oktatási – képzési és kulturális gondolatrendszerré válásáról szól. Egyre jobban olvasztotta magába a foglalkoztatáspolitika számára elsődleges innováció és magas fokú szaktudás elemeit, a társadalmi – közösségi stabilizáció politikáját, valamint a szellemi megújulás, azaz a kreativitás és az igényesség lehetőségét. A koncepció fő része, hogy milyen szerepet vár el az EU a felsőoktatástól(kritériumok és szempontok).
A következő jellemezők érvényesek a felsőoktatásra:
Szélesen értelmezett keretek. – Szabályozók/pénzügyi keretek, kulturális/szociális dimenziók.
Stratégiai partnerség és kapcsolatrendszer. – Társadalmi kapcsolatok fejlesztése.
Kutatás – A Lifelong Learning kutatása fontos és legitim kutatási irány.
A tanulás és tanítás folyamata – Az önirányító tanulás támogatása, hatékony módszerek alkalmazása az oktatásban.
Adminisztráció és szolgáltatások – Hallgatóközpontúság.
Tanuló-támogató rendszerek – Az önálló tanulói tevékenység támogatása.
A tudáson alapuló gazdaság:
Jellemzője,hogy a tanulást a gazdaságban,mint érték definiálja,amely segítségével hatékonyabb egy adott gazdaság működése. Ezért fontos a humán tőke növelés,valamint a tudásba befeketetés. A tudás hasznosulása lehet egyénileg,valamint szervezeti keretek közt.
A tanulás mozgatói a XXI. században:
1.Információs hatás(ok):Az informatika térhódításával a tudás mindenki számára gyorsan elérhetővé válik az információ szabad áramlásával. Van lehetőség tudáshoz jutni.
2.Globalizációs hatás(ok):A globalizáció hatására egyre nemzetközibbé válik a tudás elérhetősége és maguk a technológiák,amelyek mögött szellemi értékek találhatóak.
3.Civilizációs hatás(ok):A társadalmi kultúra fejlődése is egyre inkább alakítja a tudás megszerzésének módját. Az informatika elfogadása a társadalom számára,valamint a mindennapi életben használatos fejlettebb technológiák általános használata és segítségükkel tudás elérése.
Az oktatás pillérei a XXI században:
Megtanulni megismerni:megismerni az új technológiákat,trendeket,amelyekre szükség van.
Megtanulni dolgozni:megtanulni a mai gazdaságban hatékonyan dolgozni és felvenni a versenyképességet a munkaerő piacon.
Megtanulni együtt élni másokkal:megtanulni a társadalom részeként élni és embertársainkkal bánni.
Megtanulni élni:megtanulni az élet új kihívásaira reagálni.
A tudásszerzés folyamata:
Van tudás! - ha van információ,motiváció,lehetőség és élünk velük,akkor kialakul a tudás.
Van lehetőség - tehát van ismeretünk,akaratunk,lehetőségünk megszerezni,de még nem rendelkezünk tudással.
Van motiváció - tehát van ismeretünk,van akaratunk megszerezni a tudást, de még nincs tudásunk
Van információ -tehát van ismeretünk,hogy a tudáshoz hozzájuthassunk,de nincs tudásunk még.
Nincs információ - tehát nincs ismeretünk és tudásunk sem még. Kiinduló helyzetünk.
A tanulás akadályai:
1.Tömeghiány: Az előzetes ismeretek hiánya,amelyekre épülhet a többi.
2.Meredekgrádiens:Az előzetes tudásszint túl alacsony,ahhoz az újabb ismereteket befogadhassa.
3.Szemantikai probléma:Az új ismeretek meg nem érthető jelentése az egyén számára.
A tanulás belső mozgatói:
-Alapvető emberi tulajdonságok:pl.becsvágy
-Tudatos életvitel:példakép felállítása és követése tervszerűen
-Önismeret:az egyén önfejlesztése(felismeri hiányosságait és fejleszti ezért magát)
-Kudarc-termelő:sikerorientált.
Önismeret:
Kudarc termelő:
Kedvezőtlen kép erősödik
nincs tehetségem
nem tudok vizsgázni
nincs kedvem tanulni
Ha kudarcot vall: ostoba vagyok, nem bírom megtanulni
Ha sikere van: ez könnyű volt, de a következő nehezebb lesz
csak szerencsém volt, azért sikerült
Siker orientált:
Pozitív önértékelés
meg fogom érteni
jól felkészülök, sikerül
most belefogok és elvégzem
Ha kudarcot vall: A feladat nehéz volt, és nem igyekeztem eléggé; peches voltam
Ha sikere van: ezt teljesítettem, a következőt is fogom tudni teljesíteni
talpraesett, értelmes vagyok és készültem
Kudarc-termelők jellemzői:
Elbátortalanító, lekicsinylő belső beszélgetések
Belső képek a sikertelenség pillanatait idézik fel
Irreálisan magas vagy túl alacsony célok
A feladattal össze nem függő pótcselekvések
A tudás ellenőrzésének kerülése, kibúvók keresése
Vizsgákon szoronganak, tudásuk alatt teljesítenek
Negatív tapasztalatok erősítik a negatív elvárásokat
Irodalomjegyzék:
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=kulcskeres&kat=sub&kulcs=171&szo=%C3%A9lethosszig+tart%C3%B3+tanul%C3%A1s
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=kiadvanyok&kod=10
Szabó Katalin (2001): Kommunikáció felsőfokon
Voit Pál (2004): A diplomamunka-készítés módszertana. Tri-mester K., Tatabánya
Előadások anyaga